ÉTERONIKA
Süllős Lajos
(Ludwig Sullos)
LEHET A GRAVITÁCIÓT ENERGIA ELŐÁLLITÁSÁRA HASZNÁLNI?
Az éteron elmélet teljesen eltér minden előző (az író által) ismert elmélettől. A huszadik század elméleteit teljes tudatlanság jellemzí a gravitáció ismeretét illetőleg. Teljesen subjektív fogalom a "tömegvonzás" és az "inercia". Semmi szerkezeti tulajdonságát nem ismerik.
**Másrészt, vannak téves fogalmak, mint az elektron pálylán való keringése a mag körül. Az, hogy az elektron belezuhan a magba, egy nagy katasztrófának van betudva az elektron számára és a "józan ész" visszautasítja. A pálya elmélet laboratóriumi kudarcai után, ahelyett, hogy belátták volna a kudarcot, makacsul ragaszkodva a pálya elmélethez, kitaláltak egy nevetséges fogalmat: a bizonytalansági elvet.
Mégegy nevetséges elmélet az, mely kijelenti, hogy "fényvezető közeg nincs". Mi vezeti a fényt, ha vezetőközege nincs? Mi szabja meg a távolságot, mi sűrűsödik az égitestek körül? Meg lehet mérni a semmit?
**Elképzeljük a Világegyetemet és nem vesszük észre, hogy az CSAK a képzeletünkben létezik. A gyakorlat, ami történik, az az egyetlen valóság ezen a világon. De a valóságot sohasem fogjuk megérteni; viszont, ha ismerünk egy pár hasznos "receptet" melyekkel jobban tudunk élni (vagy ölni) akkor tettünk egy pár lépést előre (?).
**Ki ezt írja elkövette az összes hibát melyekre hivatkozik. Ezért vette mint főcél a gravitáció gyakorlati használatának megoldását.
**Ha ezt a célt eddig senki sem érte el, az valószínüleg azért történt, mert alapvetően rossz irányba haladt a fizika. Így az író nem ezeken az ismert utakon kisérletezett; egy teljesen más irányt vett és váratlan sikert ért el.
**Ez az irány az ÉTERONIKA.
** Az első fejezet: AZ ELEKTRON, nem tartozik az éteronikához, de bele illik. A leírás mint "bonusz" szerepel; főleg azért, hogy az olvasó megértse azt, hogy milyen téves a huszadik század képe az elektronról. Ha az olvasó átugorja ezt a fejezetet, éppen úgy meg fogja érteni az éteron elméletet.
A második fejezet: ALAPFOGALMAK, az éteron elmélet közvetlen és (nagyon) leegyszerüsitett leírása.
A harmadik fejezet: A KISÉRLET, a legelső és legegyszerübb akadémiai alkalmazása az éteronikának.
A többi fejezet a gyakorlati alkalmazásokat írja le.
AZ ELEKTRON
ALAPFOGALMAK
KISÉRLET
AZ ÉTERPUMPA
AZ INTRON HAJTÓMÜ
A GRAVITON MOZDITÓ
A GRAVITON TURBINA
REPÜLÉS
NEM-INERCIÁLIS HAJTÓMÜ