NEM INERCIÁLIS MOZGATÁS

Az ÉTERPUMPA (EP) fejezetben be van mutatva egy nem-inerci&aa= cute;lis hajtómû. Elõl elszívja az étert és mögötte megjelenteti, nagyon kis energiával, mert nem nyom= ja össze az éteronokat. A tárgy maga az EP, mely halad elõre, és nem bír elõl intronokat képezni (vagy növeszteni) mert az éterszívás megakadályozza a nyomást, melyre szükség volna az említett intronok képzésére. A tárgynak = nem kell az elõtte lévõ éteronokat összenyomni; így belemegy az elõtte képzõdõ "&ea= cute;ter-vákumba" intron növekedés nélkül, tehát lendületi energia nélkül. Ezért a közönséges gyorsításra való erõ nem szükséges és a tárgy egészen gyenge erõvel tud elé= rni nagy sebességeket, és ugyanolyan gyenge erõvel meg leh= et állítani. Itt ujra meg kell említeni, hogy az inercia = nem az anyagnak egy titokzatos tulajdonsága, hanem azt az intronképzõdés okozza.

Az 1-ábrán vázolva vannak egyes gyakorlati részlet= ek. Az ábra egy hosszanti metszete az éterpumpának. A piros és zöld részletek henger alakú elektródok, melyek be vannak kapcsolva -1200 KV (zöld) és + 1200 KV (piros) feszültségre. Körülfogják ezeket a toroid tekercsek (3), melyek az éterionokat hajtják. Mindkét elektród félgömb alaku vége körül van a 1022 KV-os ekipotenciális felület (8 és 9) hol az &eacut= e;ter ionizálódik és eltünik (vagy hol megjelenik az elektródoknak a másik végén). Ezen a felül= eten van az éterszívás (eltünés), mely fel&eacu= te; az áramlatot a sok nyíl mutatja. Ez a felület benne van a szigetelõanyagban (10) mely körülveszi az elektródo= kat. Ez olyan szigetelõ anyag, melynek van egy (nagyon) gyönge vezetõképessége, megakadályozván az elektromos töltet-hordozók vándorlását és a szigetelõ leégését (!). Az éteráramlat keresztülmegy ezen a szigetelõanyagon= .

1-&A= acute;BRA = &nb= sp; = 2-ÁBRA

A pozitív elektród beszívja a negatív éterionokat (zöld nyíl) és eltaszítja a pozitívokat (piros nyíl), melyeket elszívja a negatív elektród. A negatív elektród ugyanezt teszi, de kiforditott pólusokkal. Egymásnak átadj&aacu= te;k az éterionokat (7) és a készülék körül nagyon gyenge szub-elektromos teret gerjesztenek. A szub-elektromos áramlat a hiperûrben áramlik nagy sebességgel és nem hat a semleges éterre. <= /span>

A szigetelés csak a légrétegen belül szükséges. A szigetelõanyagon átmenõ semle= ges éter intronokat gerjesz. Vagyis, ez az anyag sebességet kap az eltüntetõ felület felé áramló éterhez képest, az ellenkezõ irányba. Ha az éteráramlat hirtelen megszünik, a szigetelõanyag sebessége érvényesül &eacut= e;s lerepül az elektródról. Ezért az áramlatot csak fokozatosan szabad lecsökkenteni. Gyakorlati értékek: az éteráram= lat sebessége 1000 méter egy másodpercben; a kikapcsol&aac= ute;s ideje: 1) Ha egy másodperc, a szakitóerõ 100 G. 2) Ha 10 másodperc, a szakitóerõ 10 G. Ezek az értékek benne vannak az anyag mechanikai ellenállásában. De ha az éteráramlat megszünik 0.001 másodpercd alatt, az anyag nem bír ki 100000 G gyorsítást és leszakad.<= /o:p>

Vegyünk egy repülõgépet, melynek metszete 30 m²= és az éterszívó felülete csak 3 m². A haladásával "söpri" az étert, ezt az éterpumpa (EP) elszívja elõle, ho= gy ne tudjon intronokat képezni a repülõ anyaga, és = ne követeljen lendületi energiát. Í= ;gy majdnem hirtelen el lehet érni nagy sebességeket cseké= ly energiával. Itt az EP tízsz= eres éteráramlatot mozdít meg, mert tízszer kisebb a felülete. En= ergia szempontjából nem volna baj, de a szigetelõben nagyon erõs intronok képzõdnek. Ez energiát követ= el, a szigetelõ réteg lendületi energiáját, és ez a repülõ sebességének a négyz= etes arányában növekszik. A szigetelõréteg tömege sokkal kisebb, mint a repülõé, ezért = el lehet érni aránylag hasznos sebességeket, de nem egészen hirtelen.

Ha a repülõ kime= gy a légrétegbõl, az 1022 KV-os felület kivándo= rol a szigetelõn kívül, mert ez gyengén áramvezetõ. Az éterion áramlat nem gerjeszt feszültségesést és a szigetelõn kereszt&uu= ml;l gyakorlatilag nem folyik elektromos áram. Csak egy feltétele = van: az EP körül a váz felülete tiszta kell legyen, nehogy parazita áram follyon.

Ûrhajónak, mely= nem száll le a légrétegbe, lehet olyan EP-t szerkeszteni, = hogy az éternek nem kell szigetelõrétegen átmenni (2-ábra). A 1022 KV-os felület az elektródon kívül, a vákumban van. Ekkor az éter sebességét nagyon meg lehet növelni: túl lehet me= nni a fény sebességénél. Így lehet olyan ûrhajót épiteni, mely (sokkal) gyorsabban megy, mint a fény, és kevés energiával.

Egy NIM hajtómû= nek kell energia mert (legalábbis a bolygók közelében= ) az éter egy keveset össze van nyomva, tehát magasabb energiaállapotban van, mint a naprendszerközti ûrben. Iga= z, hogy a hajó elõtti és mögötti éter gyakorlatilag egyforma állapotban van, de az ionizálás után az éterion ennek az energiának egy részét kisugározza a hiperûrben és a megjelenõ éternek vissza kell adni. Tehát a sûrû éterben energiára van szükség, a= rányban a beszívott éterben lévõ belsõ energi&aa= cute;val. Ez azt jelenti, hogy a naprendszeren belül (pl. a Föld körül) a fény sebességét elérni m&aac= ute;r jelentõs energiára van szükség; a Neptun pályáján kívül már el lehet é= ;rni több százszorosát aránylag kis energiaforrással.

Az értékeket könnyü lemérni a G-mozditó vákumkamrá= val.

AZ ÛRHAJÓ

3-ÁBRA

A 3-ábra egy ûrhajó leegyszrüsitett vázlata. 1 és 2 a NIM elektród= jai; 3 a NIM toroidál= is tekercsei; van legalább négy NIM egység. Két (v= agy négy) intron-turbina (4) van benne; 5, a dinamó; 6 az ETLEV egys&eacut= e;gek, menyekbõl van nyolc vagy tíz, elhelyezve a körperemen; 7, hely a berendezésnek (hûtés-fûtés, akumulátorok, légszabályozók, levegõ-palackok, stb.); 8, fõváz: kabinok, vezet&otild= e; berendezés, stb.; 9, lekapcsolható teherszállító; 10, a teherszállitó tart&oa= cute;rendszere; 11 bejárat a teherszálitóba; 12, talajra támaszkodó talpak.

Az alaprendszere a közp= onti kabin és teherszállitó, körülvéve (körben) a hajtó (NIM) és fenntartó (ETLEV) rendszerr= el, és az energiaforrással (intron turbinák).

A hajó energiaforrása lehet kb. 20000 KW. Bõven elég, nem kell hajtóanyagot tölteni.

Az egész hajó = lehet 3000 tonna. Az ETLEV egységek (a Földön) követelnek 3= 000 KW-ot a hajó megemelésére.

Ez a hajó alkalmas a naprendszeren belül repülni. Például, induljunk a Földrõl és repüljünk vele a Marsra.=

Az ETLEV megemeli a haj&oacu= te;t és megakadályozza, hogy szabadesés állapotba kerüljön; úgy viselkedik, mintha lábakon támaszkodna a talajra. A hajó lebeg a levegõben. Ekkor= a NIM kezdi emelni. Ha nem volna a levegõ, a hajó kapna azonnal nagy sebességet, mint pl. 100 kilómétert másodpercenkén (100 km/s), mert inercia nélkül mozogna. De a levegõ nekicsapódik a tetejének é= s ad neki gyorsitást lefelé. Ez aránylag sok energiát követel a NIM rendszertõl, de sokkal kevesebbet, minha az egész hajó potenciális energiáját kellene legyõzni. Induláskor emelked= ik egy lassú 100b km/h sebességgel. Ahogy emelkedik, a levegõ ritkul és a sebessége nõ. Fél órán belül kint van a légrétegbõl. Ekkor le kell csökkenteni= a NIM potenciát: a hajó kikerült az ûrbe.

Most beállitja a tengelyét a Mars felé, megemel= i a NIM potenciát és a mellette lévõ ûrállomásból azt látják, hogy a hajo hirtelen eltünik, mert kevesebb, mint egy másodperc alatt kapja meg a sebességét: 50000 km/s= , a fénynek a hatod része. Az utasok észre sem veszik mert inercia nélkül halad, és azt látják, hogy az ûrállomás hirtelen eltünik és a Föld nagy iramban távolodik. Mivel maj= dnem Mars-közelség van, fél óra mulva megjelenik az látómezõben a Mars. Ez egyik u= tas megijed, mert azt hiszi, hogy nekimennek. Az ablakból nézv= e, a Mars óriásira megnõ, de a hajó hirtelen le&aacu= te;ll: ki lett kapcsolva a NIM és a hajó a Mars mellett van 3000 kilóméterre.

A hajó a Marshoz képest mozog 6 km/s sebességgel (a Föld és a Mars pályasebesség külömbség miatt). A NIM nem befolyásolja a közönséges inerciális (intron) sebességeket.= Most a kapitány befordítja a hajót &eacu= te;s NIM hajtással egy percnél hamarabb elviszi a Marsnak egy olya= n szélességi és hosszúsági fokára ahol ez a sebesség függõleges felfelé. Beá= ;llítja a hajót vízszintesre, éppen a légréteg felsõ határához pár kilóméterre.<= /span> A hajó emelkedik, a Mars fékezi; a NIM pedig nem engedi, hogy= a hajó megszökjön magasabbra és pontosan annyira hajt= ja lefelé, mint az inerciális emelkedõ sebessége. Vagyis, a közönséges sebességgel szembeállítja a NIM hajtását, mely fokozatosan csökken ahogy a haj&oacut= e; emelkedése csökken. Egy Marson lévõ megfigyelõ a hajót mozdulatlannak látja.

Egyszer csak elfogy az emelkedõ sebesség (= a Mars "megette"), az automatikus vezetõ kikapcsolja a NIM hajtást és bekapcsolja az ETLEV egységeket. Most a hajó lebeg a Mars felett, és ezutá= ;n lassan leszáll a felületre.

Ha esetleg a VOG (galaxis pálya) sebességbõl az intron-turbinák által valamennyi el l= ett használva, azt ugyanígy vissza lehet szerezni.

A Marson az intron-turbináknak ugyanakkora a teljesitményük. A hajóban nem lesz áramszünet.