KISÉRLET

KIS&= Eacute;RLET

&nb= sp; Ezt a fejezetet az elõzõ fej= ezet (ALAPFOGALMAK) folytatásának lehet venni. <= /p>

Egy gömb alakú kb. egy kilógram sulyú fém (réz) tárgy (EM) mint inga függ egy olajjal t= ele tartályban, az olaj szintje alatt 70 cm mélyen. Hozzá van kap= csolva

&Aa= cute;BRA

egy negatív 1200 kilóvoltos áramforráshoz, melynek a feszültsége fokozatosan emelkedik. Az EM egy elektrodinamikus térben van, melynek a dipólusai iránya fent van ábrázolva. (Jobbra pozitív, balra negatív.) Ezt= a teret egy mágnessel lehet elérni, hol az erõvonalak derékszögben vannak az elektrodinamikus tér irányával.

Ahogy a feszültség emelkedik, az EM lassan és gyengén bal= ra mozdul. A negatív töltést az elektrodinamikus tér= (jobbra álló pozitívokkal) huzza balra. Ha a feszültség emelkedése megszünik, az EM visszamozdul= a nyugalmi állapotába. Ha folytatódik az emelkedé= s, megint elmozdul balra. Vagyis, csak a feszültség változásával kap erõt az EM. Idáig Minden megegyezik az huszadik század elektromos törvényeivel. <= o:p>

Mikor a feszültség eléri az 1022 KV-ot, hirtelen megfordul az erõ és az EM jobbra mozdul. Mikor a feszültség megállapodik 1100 kilovolton, az EM nem lendül vissza, hanem továbbra is eltéritve marad, jobbra a nyugalmi állapot= ához képest. Vagyis, egy állandó értékü mágneses tér egy állandó érték&uu= ml; feszültségre kapcsolt tárgyat állandó erõvel taszit. A huszadik század fizikája értelmében, ez lehetetlenség.

Nyilvánvaló, hogy ez a gömb (EM) nem tanult fizikát a földi egyetemeken, tehát eretnek, vallá= stagadó és ki lesz zárva a Föld bolygó fiszika-egyh&aacut= e;zából.

Avagy, ez a g&o= uml;mb kineveti ezt az egyházat és az egész Föld tudományát…

1022 KV alatt, = az EM változó feszültsége úgy viselkedik, mindha= az EM mozogna. Vagyis, egy mágneses térben mozgatott tárgy feszültséget gerjesz; egy mágneses térben lévõ tárgy nyomást kap, ha feszültsé= ;get kap.

Most elemezz&uu= ml;k a kisérletet az éteronika értelmében.<= /span>

Mikor az EM elérte az 1022 KV feszültséget, éter-ionizáció történt az ekipotenciális felületen. A pozitív éterionokat b= eszívta, a negatív éterionokat eltaszította és ezek egy = nagy (elvileg végtelenig terjedõ) felhõt alkottak körülötte. A feszültség emelkedett, elért= e a 1200 KV-ot és az 1022 KV-os ekipotenciális felület kissé eltávolodott a gömbtõl. <= /p>

Ekkor elkezdett mûködni az elektrodinamikus tér: hajtotta a pozitíz éterionokat jobbra és a negatív éterionokat bal= ra. A baloldalon a semleges éteronok ionizálódtak és eltüntek, kimentek a vezetõközegbõl. Ugyanis, az éterionok nem akadnak bele a semleges éter-közegbe, nem képeznek intronokat és a fénynél sokkal (kb. 30= 00 milliószor) gyorsabban áramlanak az alsó és felsõ párhuzamos 3D ûrben, hol nincs éteron-közeg.

Az EM-ben lévõ pozitív éterionok meg lettek mozdít= va az elektrodinamikus tér által és a jobboldalon elérték az 1022 KV-os felületet, összetalálk= ozván a negatív éterionokkal, melyek balfelé voltak taszítva; összetalálkoztak és megint semleges éteronokká váltak. Vagyis, a baloldalon eltünt éteronok megjelentek a jobboldalon. Az ionizálási ener= gia, melyet baloldalon az éteronok követeltek, jobboldalon visszatérült.

Öss= zegezve, a rendszer mint egy "semleges-éter-pumpa" mûködött.

A jobboldalon a megjelen&oti= lde; éteronok az elektrodinamikus tértõl energiát kaptak és összenyomó= ;dtak valamennyire: az éterpumpa képes sûtiteni az éte= rt. Képzõdött egy sûritett étertömb mely s= zétáramlani igyekezett, úgy a rézgömb felé, mint a körülötte lévõ olaj felé. Itt érvényesült egy szabály: ha anyagot taszitunk nek= i az éternek, intronok képzõdnek. És ha étert taszitunk neki az anya= gnak, szintén intronok képzõdnek.

Ha sûr&uc= irc; éter van tasziva egy tárgy felé, a tárgy gyorsu= l az éterforrás felé.

Az EM jobboldalán képzõdött egy ilyen éterforrás; gyorsította a gömböt az olaj felé és az olajat a gömb felé. Mivel a gömb = fajsulya nagyobb mint az olajé, így a gömb mozdult meg az olajban= a tartályhoz képest, jobbfelé. Az olaj is áramlot= t a gömb felé.

Ez a jelenség látszólag ellentmond az akció-reakció törvényének. It megint az éteronika eretneks&eacu= te;gnek fog hangzani. Miért?

Minden mozg&aac= ute;s az éteronközeghez képest történik. Mikor egy bolygó gravitonokat bocsájt ki és ezek a gravitonok egy tárgyon átmennek, energia-csere történik. Ú= ;gy látszana, hogy a tárgy és a bolygó húzzák egymást. Ez csak látszólagos. A tárgy is kiereszt gravitonokat és ezek szintén huzzák a bolygót. De a bolygót nem érdekli az, = hogy az általa eresztett gravitonok mit csinálnak, és ugyanígy viselkedik a tárgy. Vagyis, egyiket sem érdek= li, hogy a gravitonjai mit csinálnak miután eleresztette õ= ket. Összegezve: nincs semilyen összekötõ erõ a bolygó és a tárgy közt. A graviton a fény sebességével halad. Ha a tárgyat eléri a bolygónak egy gravitonja, úgy a gravitont mint a tárgy= at nem érdekli a bolygó létezése. És viszon= t.

A földi em= berek azt képzelik, hogy van valamilyen titokzatos kötelék a bolygó és a tárgy közt és egymást vonzák; egy bûvös erõtér, mely állandóan ott van, vezetõközeg nélkül, szerkezet nélkül, a semmiben, mert vezetõközeg ninc= s. Az alapelv: "amit nem tudok, vagy nem értek meg, az nincs." I= tt a nagy tévedés. Két tárgy nem vonza egymás= t; az egyik kiereszt gravitont és ez a graviton taszítja a másik tárgyat az elsõ tárgy felé. De egy= ik tágyat sem vonza a másik.

A gömb &ea= cute;s az olaj közt megjejenõ étertömb szintén mozd= ít, mint a graviton: a gömböt jobbra, az olajat balra, mind a kettõt sajátmaga felé, mert a kettõ közt v= olt. A gömb gyõz, mert nehezebb. De a gömb nem vonza az olajat és az olaj nem vonza a gömböt.

Ez a kisé= ;rlet végre lett hajtva 1995 julius 23-ikán, Buenos Aires körn= yékén. Egy szerkezet, mely ezt az alapelvet alkalmazza, szabadalmazva van.

Dátum: <= /span>1998 - october - 13 Száma: Argentina - AR017347B= 1